SZLOVÁK FORDÍTÁSOK

LÁSZLÓ, KOMÁROM

Ne küszködj, inkább élvezd - az életet!

 

Ha ez akadály, hát akkor, sajnos, de való...

 

      Vállalkozói engedélyem nincs, úgyhogy nincs KSH-számom, és egyhamar nem is lesz.

 

     Hogy miért? Azért, mert – amint az köztudatú, és ahogy azt tudjuk a szlovák TV népszerű műsorából is, „Szlovákiában ez ÍGY VAN!”... hogy a vállalkozói körülményeket rendszeresen nemhogy javítanák, hanem pont fordítva – bonyolítják. A fordító és tolmácsoló tevékenység ennek ragyogó példája. Ez a tevékenység ugyanis a törvény szerint az engedélyhez kötött iparosztályok közé van sorolva, amiből aztán több nem túl logikus, hanem inkább komikus (érdekes, hogy nekem ez nem nevetséges!) körülmény következik. Például: a vállalkozói engedélyt ugyan aránylag gyorsan és nem nagyon drágán megkaphatom, csakhogy előbb még be kell nyújtanom a célnyelvből tett államvizsgát igazoló bizonyítványt. Az én esetemben például ez annyit jelent, hogy én, született magyar létemre, és annak ellenére, hogy magyar alapiskolát jártam és ifjú éveimet a világ legnehezebb nyelvének (állítólag - és szerintem is) – a szlovák államnyelvnek elsajátításának szenteltem, most keressek valamilyen institúciót, ahol államvizsgával végződő magyar nyelvtanfolyamokat kínálnak. Azután oda jelentkezzek be, fizessem meg a tanfolyamot, esetleg végig is járjam, és a tanfolyam befejeztével tegyek anyanyelvtudásomat igazoló államvizsgát...

       Mivel hogy cseh nyelvre, amelyet a csehszlovák szocköztársaság idején játszva megtanultam, szintén fordítok, ugyanazt megismételni még egyszer, a cseh nyelv végett. Amellett érdekes, hogy senkit még meg sem kérdezi, hogy tudok-e rendesen szlovákul, mert az a törvény szerint nem „célnyelv”. Akkor sem, ha magyarról fordítok szlovákra.

     Ha ennek mindennek alávetem magam, azután már gyorsan és készségesen elintézik a vállalkozói engedélyt. Utána aztán már „csak” bankszámla, könyvelés, év végi adóbevallás, azonkívül havonta rendszeresen – és előre - fizetni a nyugdíjalapot, a foglalkoztatottsági alapot, egészségügyi biztosítási alapot, és még ki tudja mi mindent. Mindezt csak azért, hogy megpróbálhassam, hogy fog-e az egész működni.    

      És mi mindent kapok mindezért? Büszke „önálló magánvállalkozó“ címet, amiért ugyan nem vehetek semmit, de legalább már előre is „bevásároltam” az említett kötelezettségeket.  Annak köszönhetően, hogy már büszke KSH-szám tulajdonossá leszek, végre beregisztrálhatok egyes közvetítő cégeknél, amelyeknél (mint ahogy azt többen állítják), elsősorban nem a közvetítésről, hanem főleg a regisztráció árának beszedéséről van szó. 

       Hiszem, hogy létezik ennél egyszerűbb, egyenesebb, jobb és járhatóbb út is.

 

 

Asztali nézet